A 4 legfontosabb dolog, amire figyel a HR-es az öltözködésedben
2016-11-29
Startupot indítanál? Ezek nélkül nem fog menni!
2017-01-02

Miért jobb hazajönni, mint kint maradni?

Miért mennek ki, miért maradnak kint és miért jönnek haza a külföldön szerencsét próbáló magyarok? Az IT Kocsma blog szakértője, Dorogi Péter megmondja és tanácsot is ad azoknak, akik fontolgatják a külföldi tapasztalatszerzést!

Miért mennek ki?

„Jellemzően három oka van, hogy az emberek miért mennek külföldre. Egyrészt pénzt keresni, hogy egy olyan tőkét halmozzanak fel, amellyel, ha hazajönnek, akkor el tudnak indítani egy vállalkozást. Nyilván az is egy tényező, hogy egzisztenciát tudnak teremteni a maguk vagy családjuk számára.

A másik, ami miatt szeretnek külföldre menni az emberek, az a nyelvtanulás. Sokakat motivál, hogy elsősorban az angolt és a németet minél magasabb szinten meg tanulják, hiszen ez ma már elengedhetetlen és az hazai nyelvoktatás nem egyenlő azzal, ha anyanyelvi környezetben tudsz kommunikálni.

A harmadik népszerű cél a szakmai tapasztalatszerzés, ami azért érdekes, mert ezekben az országokban, ezeknél a cégeknél olyan tudást tud megszerezni, amit Magyarországon nem. Teljesen mások ott a versenypiaci helyzetek és nagyon sok olyan projektben vehet részt az illető, amiben Magyarországon nem tud, nagyon sok olyan emberrel dolgozhat együtt, olyan csapatban szerezhet tapasztalatot, amire itthon nem lenne lehetősége.” – mondja Dorogi.

Miért jönnek vissza?

A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sokan azok közül, akik kint dolgoztak az ott elsajátított munkakultúrát megvalósítva lettek sikeresek Magyarországon.

Nagyon sokan úgy mennek ki, hogy nem akarnak letelepedni, eleve vissza akarnak jönni, várva a megfelelő pillanatra. Kivétel ez alól, ha valaki eleve családdal meg ki és a gyerekek is beilleszkednek; ilyenkor jó eséllyel nem jönnek vissza. Azonban, ha egyedül vagy párral mennek ki és még nincs család, akkor nagy a valószínűsége, hogy hazatérnek.

Dorogi Péternek akad olyan orvos ismerőse, aki kiment néhány évre kutatni Angliába és visszajött, mert itt szeret élni és ma már csak évente egy hónapra megy ki.

Mivel az IT szektorban ma már itthon is jól fizetnek, ezért csupán a bér miatt nem indulnak el a jó állást keresők. Ami miatt az IT szektorban dolgozók külföldre mennek, az inkább az, hogy számos olyan cég van, melyek nagy kihívást jelenthetnek, de itthon nem lehetséges náluk dolgozni, mert nincs hazai leányvállalatuk.

Szintén tényező, hogy Magyarországról nehéz nagyot ugrani; ha valaki ambiciózus annyira, hogy ő a legjobb helyeken akar dolgozni, akkor sokkal könnyebben megteheti, ha elmegy egy angol, ír vagy bármilyen más környezetbe dolgozni, innen pedig már el tud jutni Amerikába a vágyott céghez.

Dorogi Péter szerint pályakezdőként nem tanácsos kimenni, mert sokkal nehezebbe elhelyezkedni, mindenhol azt szeretik, ha van egy alaptudása a jelöltnek. Egy fiatal jobban jár, ha legalább 2-3 évet megpróbál itthon dolgozni, összegyűjteni annyi szakmai tudást, amivel már ki tud állni a nemzetközi porondra. Ezután ki tud menni 3-4 évre külföldre, megtapasztalni, milyen is ott dolgozni. Érdemes olyan országot választani, ahol nyelvet is tud tanulni és gyakorolni, ha pedig úgy látja, hogy elég információt, tapasztalatot, pénzt tudott összegyűjteni, akkor ebből már itthon is tud boldogulni és továbblépni, akár saját vállalkozást indítani.

Így indíts startupot!

„Az IT-ban, ha bármit el akarsz érni, akkor csak nemzetközi szinten lehetséges, ez itt nagyon kicsit piac. Emiatt előbb-utóbb külföldre kell menni, a kinti boldoguláshoz pedig muszáj kint élned, hogy lásd, hogy ez hogyan működik, legyen szó bármely országról.” – mondja a HR tanácsadó.

Sokan vannak, akik elegendő pénzt gyűjtenek össze, majd itthon indítanak a kinti tapasztalatok alapján egy vállalkozást. Itt jó a szakmai tudás, másrészt olcsóbb is elindítani egy IT céget. Sokan tehát kimennek, tudást, pénzt, ötletet gyűjtenek, és utána itthon megcsinálják, amit elképzeltek, majd kiviszik a nemzetközi piacra eladni a szolgáltatást.

„Ez egy nagyon jó út, lehetőség ma.” – összegez Dorogi Péter.