Okos asztal, jóga a tetőn, orvos a tárgyalóban

Az előző cikkünkben arról írtunk, hogy megváltoztak a prioritások, a munkavállalók már mást keresnek, és igaz ez a munkahelyi körülményekre is. Önmagában nem elég, ha menő enteriőrben, teli hűtőkkel „kényeztetik” a dolgozókat, az a cég sokkal vonzóbb, ahol a megfelelő munkakörülmények minden vonalon az egészséget szolgálják.

Egészséges asztalod van?

Évente hivatalosan kb. 250 munkanapot dolgozunk, szabadnapok nélkül. Ehhez jön még összességében néhány nap, ami abból adódik, hogy sokan hazaviszik a munkát és az estét is a gép előtt töltik. Mindez azt jelenti, hogy évente több mint 2000 órát ülünk.

Ezek után senki ne lepődjön meg azon, ha a kényelmesnek hitt irodai munka nagyobb veszélyt jelenthet az egészségére, mintha ipari alpinistának állna. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a munkáltató elgondolkozik-e azon, hogy befektessen egy ergonomikus iroda kialakításába. Ez ugyanis nem azt jelenti, hogy vesznek pár felfújható fittness labdát, és ezt gördítik az irodai szék helyére.

Ezeknek az irodáknak komoly alapkövetelményei vannak, melyek segítségével elkerülhető a dolgozók egészségkárosodása. Az egyik legfontosabb a szem védelme, ami múlhat az ablak asztalhoz viszonyított elhelyezkedésén, a természetes és mesterséges fény arányain. Az sem mindegy, általánosan hogyan érzi magát valaki egy irodában, azaz milyen a pszichés komfortja. Ezt a falak, a padló színével, a zaj alacsony szinten tartásával és a terek méretével lehet befolyásolni.

Végül, de nem utolsó sorban az asztal és a szék kiválasztása sokat tehet a mozgásszervi prevencióért és a jó választás konkrétan forintban mérhető. Elég csak a fájós derekú kollégára gondolni, aki egy év alatt két-három hetet tölt betegszabin és munkaidőben jár gyógytornára. Vagy eljut a műtétig és hónapokra kiesik…

Csapatépítés helyett egészségnap

A csapatépítés létjogosultsága bizonyára nem megkérdőjelezhető, de ha a munkavállalók választhatnak, hogy egészségnapon vagy csapatépítésen vegyenek-e részt, egyre többen szavaznának az előbbire. A munkáltatók választása szintén azért eshet inkább erre, mert ezek a napok csapatépítésnek is megfelelhetnek, hiszen az emberek egy egész napot töltenek együtt, miközben ennél kézzel foghatóbb haszna kevés dolognak van. Az emberekben növeli a megbecsülés érzését, a motiváltságot, miközben, az USA-ban készült tanulmányok szerint, a munkahelyi egészségre fordított összeg hosszú távon anyagilag is megtérül, sőt hasznot hoz. A Johnson&Johnson 1995 és 1999 közötti, 4 éves egészségprogramja alatt kimutatták, hogy a cég 38 millió dollárt takarított meg a programnak köszönhetően.

Jóga a tetőn

A munkahelyi stressz ellen használd a jógát és a meditációt – mondják a legmenőbb technológiai óriások és ezt vallja a legismertebb hazai startup, a Prezi is. Azok, akik a sportra teszik le a voksukat és támogatják ebben az emberiket, tudják, a teljesítmény a motivációtól függ és ezt nem elsősorban a magasabb fizetés vagy az izgalmakkal teli feladatok jelentik. A kiegyensúlyozott, önmagával jóban lévő alkalmazott olyan belső motivációtól hajtva teszi a dolgát, amit semmi más nem idéz elő. Azokon a munkahelyeken, ahol rendszeres lehetőség van sportolásra, a dolgozók ki is használják ezt. Látják egymás sikereit, az egészségre gyakorolt hatást és ők is elkezdenek járni. Aki jógázik, meditál, annak nő a hatékonysága, terhelhetőbb, jobban bírja a stresszt és kevesebbet beteg.

Az egészséges munkahely, környezet, hangulat nyilván nem csupán a fentieken múlik, de ha a munkaadók akár csak az egyik tényezőre nagyobb figyelmet fordítanának, az emberek jobb közérzettel, lojálisabban dolgoznának, és ez már önmagában nem kevés.